CV

Mindennapok, CV, meg ez meg az. Nem mondhatom el senkinek, leírom hát mindenkinek

Friss topikok

  • Kismaci86: Boldog boldog boldog születésnapot, kívánom hogy legyen még sok ilyen szép napod :) Nagyon sok bol... (2008.08.11. 21:39) 2008.08.11
  • Kismaci86: Csajszi merre vagy már??? :( hiányzol... ugye nincs baj??? (2008.08.01. 10:48) jóslás
  • Kismaci86: Örülök, hogy végre írtál már... el vagy veszve :( Esetleg egy kis élménybeszámolót kaphatok? :) :P (2008.07.16. 11:47) 2008.07.15.
  • Kismaci86: Hát tegnap a KisD-s szitura gondoltam :D ja de Konstiék is... van amit nem felejtek el... éjjel ke... (2008.07.03. 14:16) 2008.07.03.
  • Kismaci86: Csajszi! Nagyon tetszik a bejegyzésed. Nem azért, mert rólam is van benne szó, hanem, mert jó érzé... (2008.07.02. 20:51) 2008.07.02.

Ezt olvasom..

mindennapok

2008.05.30. 22:07 - sunny85

Címkék: én fájdalom szerelem ő mi

Ugyebár senkit sem lehet megvigasztalni, ha elveszti azt, akit szeret. Minden vigasz erőtlen és hamis. Főleg az a mondat, hogy “az idő majd begyógyítja a sebet”. Ez nem igaz. Hülyeség. Ez nem olyan seb, ami gyógyul. A fájdalom idővel csökkenhet, de a széttépettség érzése megmarad. Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának a fantom-fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Ha elfelejtjük. Amikor azt mondjuk, hogy az “idő gyógyít”, egy dologra gondolunk. A felejtésre. Ez azonban - ha valóban szeretünk - nem lehetséges. De ez nagyon nehéz. Az ember mindig remél. Reméli,hogy újra olyan lesz mint rég. Én tudom,hogy hiába ámítom magam, úgysem kapom vissza azt az imádnivaló férfit. Ő már marad az, ami lett. Valaki, akit nem érdeklek, aki csak azért él,hogy bántson.A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, odaát, vagy egy másik életben… Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem is az emléke, a hiánya él bennünk. Sok idő után ez úgy jelenik meg, hogy “Nem tudom, hogy ki, de hiányzik nagyon!”. És ezt a hiányt valamennyien felfedezhetjük a lelkünkben… Én msot tudom,hogy ki hiányzik. De ez már olyan, mintha azzt várnám, hogy egy halott feltámadjon. Mostanában megint rámjöt a féltékenység. Mindenkire. Bár szerintem ez érthető. Multkor összekaptunk ezen. Azt mondta nincs okom rá,hogy ne bízzak benne. Mostanában sorra hozza haza az ajándékokat, amiket állítólag egy férfi munkatársától kap. Na ez az, amit nem hiszek. Pasiknál nem szokás a másikat csak úgy meglepni ajándékka. Legalábbis szerintem. Vagy ennyit változott volna a világ? Kétlem.

“Ő csak nézi ,hogy kúszol-mászol előtte a padlón, de én melléd feküdnék a földön…..” gondoltam magamban, mikor láttam ahogy nézi az utolsó kapott ajándékát.. Nem tudok hinni neki, s ez felemészt. Annyiszor mondtuk már,hogy hagyjuk az egészet már a francba. De aztán megint jön a kedveskedés, meg hogy szeret, csak hülye. S mégsem változik továbbra semmi.  Én az övé vagyok, hogy bármikor ellökhessen magtól…

A bejegyzés trackback címe:

https://sunny85.blog.hu/api/trackback/id/tr15495731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.