CV

Mindennapok, CV, meg ez meg az. Nem mondhatom el senkinek, leírom hát mindenkinek

Friss topikok

  • Kismaci86: Boldog boldog boldog születésnapot, kívánom hogy legyen még sok ilyen szép napod :) Nagyon sok bol... (2008.08.11. 21:39) 2008.08.11
  • Kismaci86: Csajszi merre vagy már??? :( hiányzol... ugye nincs baj??? (2008.08.01. 10:48) jóslás
  • Kismaci86: Örülök, hogy végre írtál már... el vagy veszve :( Esetleg egy kis élménybeszámolót kaphatok? :) :P (2008.07.16. 11:47) 2008.07.15.
  • Kismaci86: Hát tegnap a KisD-s szitura gondoltam :D ja de Konstiék is... van amit nem felejtek el... éjjel ke... (2008.07.03. 14:16) 2008.07.03.
  • Kismaci86: Csajszi! Nagyon tetszik a bejegyzésed. Nem azért, mert rólam is van benne szó, hanem, mert jó érzé... (2008.07.02. 20:51) 2008.07.02.

Ezt olvasom..

Lady

2009.06.09. 21:57 - sunny85

Címkék: halál kutya fájdalom bánat hiány szeretet lady könnyek németjuhász

Rég, nagyon rég jártam erre. Most mégis újra itt vagyok. Ki kell írnom a fájdalmamat... Lady, a kutyám sajnos meghalt :'( Nem bírom feldolgozni. Nagyon hiányzik :'(

Még mindig...

Nagy kérés volt tőled, hogy őt hagyd meg nekünk?
Könyörögni, szenvedni kell, azért hogy boldogok legyünk?
Nem sokat kértem csak, hogy gyógyuljon meg,
S élje azt át velünk mit ő, már nem élhet meg.
Gyönyörű szemében, a fény még csillogott,
Még az utolsó napokban is csak mosolygott.
Mosolygott, mert hitt, mosolygott, mert élt,
Semmi mást nem akart ő, csak élni még.
Küzdött még tudott, még volt ereje,
De a végzet őt is utolérte.
Hosszú útra ment, és a csillagok vezetik,
Vezetik útját, amíg csak álmodik.
Álmodjon egy öregkort, mely csodás és szép,
Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él.
Súgják meg a csillagok üzenetünk... hogy szeretünk,
Mondják meg azt neki, hogy Sohasem Feledünk.
 

 

 

Nyugodni tértél
Reggel volt még, hajnal, pirkadat,
Épphogy megmutatta sugarait a Nap.
Te nyugodni tértél, eszméletet vesztve,
Földre rogytál, mindent megkönnyezve.
Nehéz volt a reggel, a nap, az ébredés,
Nehéz volt az élet, maga a létezés.
Magány és bánat hatolt a szívekbe,
Mi tudjuk, hogy velünk leszel örökre,
Emléked soha el nem porlad, nem feledünk,
Velünk vagy éjjel, nappal, hisz te vagy az életünk.
 

 

Keresztül tépett szívemen a fájdalom,
torkomból torz orditás szakadt ki,
ólomsúly terpeszkedett mindkét vállamon,
szemeimből fanyar könnyek sora szaladt ki.

A vilag körülöttem elmosódottan szédult,
ereimben a vér egy perc alatt meghűlt,
a szenvedés a lelkemben ego- szűrő kint szült, ...
úgy üvöltöttem eldeformált arccal,
hisztérikus rohamokkal,
csorbult gondolatokkal,
fejemben ijesztő hangokkal,
reszkető- izzadó marokkal...

Nem akartam beszélni,
nem akartam érezni,
gondolkodni, vérezni ...
de véreztem ezer sebből ...
Szólították Őt a Mennyből...
s Ő elhagyott bennünket....
 

 

15 éves volt. Vele nőttem fel. :( Éreztem, hogy baj van, haza is rohantam az éjszaka közepén. Örült nekem. Látam a szemében az örömöt, a fájdalmat. Nem ezt érdemelte. Neki szebb halál járt volna. Nem egy nyavajás betegség.:'( Hát igen, 15évesen egy méhgyulladás vitte el, ő még maradt volna. Az orvos azt mondta, hogy szőre, bőre és fogai állapota alapján max.5-6 évesnek mondaná. Jól tartotta magát. Üvöltenék folyton... Annyira hiányzik. Nem tudom leírni mit érzek.

http://gyertyalang.hu/erteeg.php?erteeg=2232

A bejegyzés trackback címe:

https://sunny85.blog.hu/api/trackback/id/tr341175526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.