Szebb napot!

Tegnap olvastam egy barátnőm blogját. Akit azt hittem ismerek... Hát tévedtem. Úgy látszik minden ember mást mutat a külvilágnak, mint amilyen valójában... Én is. Próbálok mindig vidám lenni, ahogy ő is. Próbálom azt mutatni, hogy nem fáj semmi, erős vagyok, határozott, de legbelül sírok a fájdalomtól, s képmutatástól. Ő is erősnek, legyőzhetetlennek mutatja magát,s mindig vidámnak. De belül ő is szenved. Furcsa,hogy az ember a barátját a blogon keresztül ismeri meg igazán... Nagyon hálás vagyok neki,mert sokmindenben felnyitotta a szemem. Sokszor nyavajgunk mindenért, de be kellene látnunk, hogy vannak,akiknek még nálunk is rosszabb... s ők örülnének ha csak ennyi problémájuk lenne, mint nekünk. Leírta,hogy egy intézetben járt, ahol beteg emberek elszántan próbáltak megtanulni járni, enni, inni, alapvető dolgokat csinálni. Alapvető.. számunkra... Bárkivel bármikor történhet valami, egy agyvérzés pl.s lebénul fél oldalára. S ők mégsem adják fel. Sírnak, szenvednek, s akarnak. Bárcsak annyi erőm lenne, mint nekik... Nem adnám fel ilyen gyorsan a dolgokat. Én már akkor bőgtem, mikor kificamodott a bokám,s nem tudtam rálépni... Próbáltam, de nem ment.. Már kezdtem feladni. Egy nap után... Gyenge vagyok. 2nap alatt olvastam végig barátnőm blogját, minden egyes szavát, s volt mikor annyira átjött a fájdalom, kilátástalanság, hogy sírtam is. S rájöttem,hogy sokmindenben egyezünk. Mindketten úgy érezzük,hogy nem értenek meg minket, s mindig mindenben minket hibáztatnak. A blog olvasása közben sokszor mérges lettem,hogy miért  nem szól, hogy segítsek, ha ennyire szenved... de rájötem, hogy nem tudtam volna segíteni.  Vannak dolgok,amikben csak mi magunk segíthetünk önmagunknak. Hálás vagyok,hogy sokmindenben felnyitotta a szemem,s hogy megtisztelt a bizalmával,s megmutatta a titkait. Várom már,hogy holnap találkozzak vele. Végre... S már másképp tekintek rá. Eddig csak egy bolondos, vidám kislányként gondoltam rá, de az első blogbejegyzése elolvasása óta más lett a szememben. Holnap ha meglátom ugyanaz a mosolygós csajszi fog rám nézni,de legalább tudom, mit rejt belül... S ő az egyetlen,akinek megmutattam én is az irományaimat... Benne megbízhatok. úgy érzem... Kicsilány!Ha olvasod: imádlak! -.-  Általad más ember lettem... :)

Más: Ma rá kellett jönnöm milyen szar érzés az embernek saját ismerőseire végrehajtót küldeni... De ha nem fizetnek évek óta... Nem tehetek kivételt sajnos velük sem. :( Figyelmeztetve lett korábban, nem is egyszer...  Elfáradtam ismét kellőképpen. Olyan pénteki hangulatom van... Bárcsak már péntek is lenne... Túllennék a vizsgán... Szakdolgozatot is írni kellene, mert mindjárt szeptember... S addigra bekötve le kellene adni... Majd csak lesz valami. Jövőhéten nyaralás, kipihenem magam, s újult erővel vetem bele magam a munkába. Alig várom... Na mára ennyi elég, majd holnap...